Alvászavar, diabetes, cardiovascularis kockázat
Alföldi Sándor
Az obstruktív alvási apnoe (OSA) meglepően gyakori kórkép, amely a felnőtt lakosság 2-4%-át érinti, a mindennapi életvitelt alapvetően befolyásolja, súlyos szövődményekkel járhat, ugyanakkor nagymértékben aluldiagnosztizált és alulkezelt. A felmérések szerint az OSA és a metabolikus szindróma szoros kölcsönhatásban vannak egymással: az OSA és a metabolikus szindróma komponensei között független kapcsolat áll fenn és az OSA a metabolikus szindróma kockázatát 9.1-szeresre fokozza. A metabolikus szindrómás betegek között a súlyos OSA előfordulása megközelíti a 33%-ot. A III. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencián az OSA az újabb („emerging”) kockázati tényezők között jelentős hangsúlyt kapott; az új kardiometabolikus rizikófaktorok közé sorolták be, ezektől azzal különböztetve meg, hogy az OSA nemcsak kockázatjelző, hanem bizonyos szintjén túl (apnoe-hypopnoe index >20/óra) önmagában is nagy rizikót okozó kórkép.
Számos obszervációs vizsgálat metaanalízise azt mutatja, hogy az insomniák (elégtelen vagy károsodott struktúrájú alvás) ugyancsak fokozzák az elhízás, a 2-es típusú diabétesz, a hypertonia és a cardiovascularis betegségek kockázatát. A nyugtalan láb szindróma (RLS) prevalenciája a populáció 3-15%-ra terjed ki és ugyancsak szoros korrelációt mutat a metabolikus szindróma, a hypercholesterinaemia és a krónikus vesebetegség és a cardiovascularis betegségek előfordulásával. A patomechanizmusban a fokozott szimpatikus idegrendszeri aktivitás, valamint az emelkedett ghrelin, kortizol és GH szintek kialakulása játszhat szerepet. Tekintettel az alvászavarok gyakoriságára és potenciális kezelhetőségére további vizsgálatok szükségesek kezelésük cardiovascularis hatásainak felmérésére.