Alvászavar, diabetes, cardiovascularis kockázat

Alföldi Sándor

Az obstruktív alvási apnoe (OSA) meglepően gyakori kórkép, amely a felnőtt lakosság 2-4%-át érinti, a mindennapi életvitelt alapvetően befolyásolja, súlyos szövődményekkel járhat, ugyanakkor nagymértékben aluldiagnosztizált és alulkezelt. A felmérések szerint az OSA és a metabolikus szindróma szoros kölcsönhatásban vannak egymással: az OSA és a metabolikus szindróma komponensei között független kapcsolat áll fenn és az OSA a metabolikus szindróma kockázatát 9.1-szeresre fokozza. A metabolikus szindrómás betegek között a súlyos OSA előfordulása megközelíti a 33%-ot. A III. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencián az OSA az újabb („emerging”) kockázati tényezők között jelentős hangsúlyt kapott; az új kardiometabolikus rizikófaktorok közé sorolták be, ezektől azzal különböztetve meg, hogy az OSA nemcsak kockázatjelző, hanem bizonyos szintjén túl (apnoe-hypopnoe index >20/óra) önmagában is nagy rizikót okozó kórkép.

Számos obszervációs vizsgálat metaanalízise azt mutatja, hogy az insomniák (elégtelen vagy károsodott struktúrájú alvás) ugyancsak fokozzák az elhízás, a 2-es típusú diabétesz, a hypertonia és a cardiovascularis betegségek kockázatát. A nyugtalan láb szindróma (RLS) prevalenciája a populáció 3-15%-ra terjed ki és ugyancsak szoros korrelációt mutat a metabolikus szindróma, a hypercholesterinaemia és a krónikus vesebetegség és a cardiovascularis betegségek előfordulásával. A patomechanizmusban a fokozott szimpatikus idegrendszeri aktivitás, valamint az emelkedett ghrelin, kortizol és GH szintek kialakulása játszhat szerepet. Tekintettel az alvászavarok gyakoriságára és potenciális kezelhetőségére további vizsgálatok szükségesek kezelésük cardiovascularis hatásainak felmérésére.

Nyomtatható verzió